2017-1.3.1-VKE-2017-00004 projekt
BME
Szakmai előrehaladás
1. Génbanki fajták és vonalak screenelése, fajtaválasztás, kisparcellás termesztési kísérletek, GxE
BME koordinációjával kiválasztottuk azokat a zab és rozsfajtákat, melyek a későbbi kisparcellás és mezoparcellás kísérletekbe bekerültek. A kisparcellás kísérletek elsősorban az alvállalkozóként bevont nemesítő intézeteknél folytak, míg a nagyobb parcellákon a Galga Agrár Kft végzett termesztési kísérleteket. Mind a vetőmagvak, mind az első éves aratás szemtermésének összetételi minősítése megtörtént, az utóbbi értékelése jelenleg is folyik. A rozs esetében sajnos korlátozott a vetőmagellátás és nemesítési munka is alig folyik itthon. Itt összesen három fajta kísérletbe vonására volt lehetőségünk. Ezek összetételi adatai nem különböznek lényegesen. Ezért döntöttünk úgy, hogy a második éves vetésbe új, lengyel fajtát is beillesztünk –amennyiben erre lesz lehetőségünk. A zab esetében lényegesen nagyobb a fajtaválaszték és a nemesítési tevékenység is intenzívebb. A nemesítő intézetek vezető zabfajtáit, ígéretes új fajtákat, őszi és tavaszi változatokat és csupasz, valamint a második évtől színes fajtákat is bevonunk. A zab vetőmagvak összehasonlító összetételi minősítése is megtörtént, a 2018-as termésminősítés értékelése folyamatban van. Értelemszerűen az első évben még a GxE hatások elemzése nem áll módunkban, ez a következő évtől válik aktuálissá.
Egy, szintén a nemesítő intézetek segítségével kiválasztott bővített mintapopuláción alaposabb, élelmiszerbiztonsági szempontból fontos összetevők vizsgálatát is elindítottuk. Ennek egyik célja a lisztérzékenység (cöliákia) szempontjából meghatározó fehérjeösszetétel/epitóp szűrés elvégzése. Ehhez különböző fehérjeösszetételi és immunanalitikai eljárások adaptálására, illetve továbbfejlesztésére van szükség, melyek tesztelési fázisban vannak jelenleg. A munka a BME-ABÉT koordinálásában, az MTA-ATK-val közösen folyik. A másik cél a FODMAP szempontjából jelentős frukto-oligo-szacharidok mennyiségének és összetételének tanulmányozása. Ehhez szükséges módszertani fejlesztés elindult, de a munkát az eszközbeszerzés elhúzódása akadályozta.
2. Minősítési módszerek, mezo-és nagyparcellás termesztési kísérletek, laboratóriumi termékfejlesztés
A Galga Agrár Kft-nél folyó termesztési kísérletek fajtaválasztási és vetőmagminősítési folyamat koordinálását a BME vállalta. Szintén megtörtént a vetőmagvak összetételi minősítése, beleértve a projekt szempontjából alapvető fontosságú élelmi rost és fő rostkomponensek (arabinoxilán, béta-glükán) vizsgálatát is. A vetőmagvak összetételi paramétereit összehasonlítjuk a mezoparcellákról learatott szemtermések összetételével. Zab esetében ez a jelentés időpontjában már megtörtént és az eredmények jó egyezést mutatnak. Sajnos azonban a mért paraméterekben a vizsgált fajták többsége között lényeges eltérés nem mutatkozik. Egyes esetekben a lipidtartatom, más esetekben az oldható és az összes élelmi rost tartalom között láthatunk szignifikáns eltéréseket. A rozs esetében az összehasonlító vizsgálatok nem fejeződtek be.
A BME részt vállal a technológiai fejlesztések alakításában, illetve a technológiai kísérletekből kijövő termékek minősítésében is. Ez utóbbihoz értelemszerűen minősítési módszerek kidolgozására és adaptálására van szükség. A probléma ezen a területen, hogy mind a rozs, mind a zab esetében hiányzik a búzáéhoz hasonló részletességű minősítési rendszer. Ezt nekünk kell összeraknunk ahhoz, hogy egy adott felhasználási célra alkalmas fajta kiválasztására legyen lehetőségünk. A kémiai analitikai módszerek többsége már rendelkezésre áll, e tekintetben elsősorban a FODMAP komponensek vizsgálatok módszereinek fejlesztésével vagyunk elmaradva – az eszközbeszerzés elhúzódása miatt. A technológiai szempontú, fizikai-kémiai és reológiai módszereket alkalmazó minősítési módszerek fejlesztése jelenleg is folyik.
Hasonló a helyzet a malomipari, majd később a sütőipari termékek minősítésénél is. Ugyanis egy adott termék tápértékét és technológiai viselkedését a fajtán kívül a malmi feldolgozás mikéntje is alapvetően meghatározza. Ennek megfelelően laboratóriumi és az EPMS-nél elvégzett kísérleti őrlésekből származó frakciók összetételének alakulását is vizsgáltuk. Ennek egyik célja a laborvizsgálati módszerek megfelelőségének tanulmányozása, másrészt őrlési/frakcionálási beállítások optimálása adott minőségű célőrlemények előállításához. Ez a rozs esetében viszonylag jól működik. Jellegzetes és a későbbi fejlesztésekben jól felhasználható összetételi különbségek jelennek meg az egyes őrleményfrakciókban. A zabnál azonban a pelyva eltávolítása gondot okoz. Egyelőre nem rendelkezünk olyan laboratóriumi méretű berendezéssel, mely alkalmas lenne a héj eltávolítására minden zabfajta esetében. A piacon elérhető eszközök sem alkalmasak ilyen feladatra, erre megoldást kell találnunk.
A fenntartható élelmiszertermelés megvalósulásának kritikus pontja a melléktermékek hasznosítása. A kutatás jelen fázisában a rozs és zabkorpa és a zab pelyva alternatív felhasználási lehetőségeiről szóló tanulmány készült el.
A rozsfeldolgozás malmi műveleteinek laborszintű modellezése és ipari őrlés termékeinek minősítése mellett koordináljuk az un. búzamentes zabvonal kialakításának egyes műveleteit is. A Lisztérzékenyek Egyesület, mint alvállalkozó közreműködésével elkészült egy áttekintő tanulmány a zab ezirányú felhasználásáról és a vonatkozó szabályozásról. Emellett részt vettünk a búzamentes zab vetőmag kiválasztásának folyamatában is.