A biomérnökök a biológia, kémia és a mérnöki tudományok érintkezési területére eső, széleskörűen értelmezett biotechnológiai iparágakban (gyógyszer- és élelmiszeripar), rokon iparágakban és más kapcsolódó területeken (élelmezés- és táplálkozástudomány, agrobiológia, környezet- és egészségvédelem) biológiai, genetikai, molekuláris biológiai, kémiai alapú technológiákat alkalmaznak, irányítják a technológiai folyamatokat és az azokat működtető személyzetet, analitikai vizsgálatokat, gyártásközi és végső minőségellenőrzést végeznek, résztvesznek a kutatás-fejlesztési, tervezési tevékenységben, technológiai eljárások tervezésében. Biomérnöki ismereteiket a szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és az államigazgatásban is alkalmazhatják.
A képzés célja
A biomérnöki alapképzési szak célja kémiai, biológiai és mérnöki területek ismereteit integrálni képes, a széleskörűen értelmezett biotechnológia mérnöki kérdéseinek megoldására alkalmas szakemberek képzése. A kiképzett szakemberek ezeket a technológiákat alkalmazzák, irányítják a technológiai folyamatokat és az azokat működtető személyzetet, analitikai vizsgálatokat, gyártásközi és végső minőségellenőrzést végeznek, részt vesznek a kutatás-fejlesztési, tervezési tevékenységben, technológiai eljárások tervezésében. Ismereteiket a mezőgazdaságban, a szolgáltatásban, a kereskedelemben és az államigazgatásban is alkalmazni képesek. Nyelvismeretük lehetővé teszi legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértését. A képzésben résztvevők a szakon belül egy szűkebb szakterületen (specializáción) speciális ismeretekre tesznek szert. A képzés nyújtotta ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak mesterszintű biomérnöki képzésben való részvételre.
A végzettség szintje: BSc, az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: biomérnök
A differenciált szakmai ismeretek átadásának célja a mérnöki készségek kifejlesztése egy-egy speciális szakterületen. A törzsanyagra épülő specializációk a biomérnöki tudományok egyes szakterületeibe adnak mélyebb betekintést.
A specializációk:
- Alkalmazott biotechnológiai,
- Környezetvédelmi,
- Egészségvédelmi,
- Élelmiszerminősítő és élelmiszertechnológiai.
Az élelmiszerminősítő specialiációról itt olvashat többet.
A szakképzettségben elvárt kompetenciák (kapcsolódva a specializációkhoz):
- Megfelelő ismeretek a kémiai, biológiai és biomérnöki tudományokban, valamint a gazdaságtudományokban biológiai/biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására.
- Gyakorlati készség laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására.
- Részletesebb szakmai ismeretek, gyakorlati alkalmazási készség a választott specializációnak megfelelő szakterületen.
- Képesség részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában.
- Az előbbi feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazása.
- Átfogó ismeretek birtokában képesség a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére.
- Nyelvismeret legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértéséhez.
- Megfelelő természettudományos, szakmai és gazdasági alapismeretek, melyekre további ismeretanyag építhető MSc képzésben vagy más továbbtanulási formában.
Az ismeretek ellenőrzése a felvett tárgyakhoz előírt irodalom-feldolgozási, számítási, tervezési és laboratóriumi feladatok, zárthelyik és vizsgák keretében történik. Kreditet nem eredményező, kritériumfeltételként előírt követelmények:
- az intézményen kívül teljesítendő, minimálisan 4 hetes termelési gyakorlat
- legfeljebb 2 szigorlat, amely egyenként legalább 10, legfeljebb 20 kredit értékű ismeretanyag számonkérését jelentheti (nincs kötelező szigorlat)
- a záróvizsga eredményes teljesítése
A szakdolgozat követelményei:
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő vegyészmérnöki tervezési vagy kutatási-fejlesztési feladat, amelyet a hallgató tanulmányaira támaszkodva, témavezető vagy konzulens irányításával készít el. A szakdolgozat alkalmas kell legyen annak igazolására, hogy a hallgató kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, valamint az előzmények, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására.
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő vegyészmérnöki tervezési vagy kutatási-fejlesztési feladat, amelyet a hallgató tanulmányaira támaszkodva, témavezető vagy konzulens irányításával készít el. A szakdolgozat alkalmas kell legyen annak igazolására, hogy a hallgató kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, valamint az előzmények, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására.
A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- az abszolutórium megszerzése
- a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat
- a tanterv szerinti egyéb kritériumkövetelmények teljesítése
A záróvizsgán a vizsgázó ismerteti szakdolgozatának főbb eredményeit, válaszol a bíráló(k) és a bizottság észrevételeire és kérdéseire. A záróvizsgán ezen kívül legalább 15 legfeljebb 30 kredit értékű ismeretanyag kérhető számon. A záróvizsga eredménye része a diploma minősítésének, melynek kiszámításának módjáról az egyes intézmények döntenek.
Az oklevél kiadásának feltétele:
- legalább elégséges záróvizsga eredmény
- a műszaki szakterület általános képesítési követelményeinek megfelelő nyelvi követelmények teljesítése